Bicycle Histories Episode 1.

Szervusztok kedves olvasók!

Hát lássuk csak! Milyen jelzőkkel illetném saját blogomat? Mire is használom? Legfőképpen történések, élménybeszámolók írására, azon kívül semmi haszna nem származik belőle. Így hát új bejegyzéssorozatot kezdek írni a fenti címmel, amiből információkat is kerekíthettek, ha akartok. Ahogy a címből kitűnik (talán), a biciklikről, biciklizésről, kerékpártörténetről, és alkatrészekről lesz szó a bejegyzéssorozatban. Elsőként talán azt osztanám meg veletek, hogy miért is választottam ezt a témakört, miért kezdek el ilyenekről írni. Mint többen tudjátok egyrészt spórolásból (mert ugye váásáág van), másrészt hobbiból, de minden utamat kerékpárral teszem meg, kivéve, amikor busszal járok, de már az is elég ritka. A következőkben Dr. Nagy Sándor egyik Bicajoskönyvéből idézek, amelyből bagyon nagyon nagyonsokmindent tanultam erről az életformáról, ajánlom mindenki figyelmébe. Tehát a doktor úr ezt írja:

„Lon Haldeman 25 nap alatt tette meg a New York – Santa Monica – New York közötti 9300 kilométeres távolságot. Amikor a Word Trade Centerben rendezett sajtófogadáson megkérdezték tőle, hogy miért szelte át oda-vissza a kontinenst, Ezt válaszolta: „Mert nem volt semmi jó a tévében”

Eugen Solane a „Complete Book of Biycling” című könyvében több érvet sorol fel a kerékpározás mellett, mint a szűkszavú Haldeman. Nézzük, szerinte mire számíthatnak azok, akik rendszeres aerob edzést (kerékpározás, futást) folytatnak:

• Öt évvel is tovább élnek, mint az átlag.
• Az agy jobb vérellátása következtében tisztábban tudnak gondolkodni (aki szerint ez badarság, az fusson egy kört, és gondolja át még egyszer a dolgot);
• Jobban tudnak aludni, és általában véve nyugodtabbak;
• Erősebbek és ellenállóbak;
• Kisebb az esélyük az érrendszeri megbetegedésekre (agyvérzésre, szívrohamra, magas vérnyomásra)
• Richard Ballantine a „Richard’s Biycle Book” szerzője, elsősorban az elidegenedés elleni küzdelem fegyverét látja a biciklizésben. Hogy miért?

Azért, mert ez egy olyan dolog, amit te magad csinálsz, nem pedig valami, amit veled csinálnak. Te vagy az, aki kormányoz, és a döntéseket hozza. A levegő bizsergését is te magad érzékeled, s az energia lüktetését is, miközben a kerekek beleharapnak az országútba. Az életed életszerűbbé válik.”

Ezen kívül még a szerző megemlíti egy francia biciklitúra reggeli sátorozásának különleges hangulatát, amikor a kipihent turista szemléli az ébredő természet gyönyörűségét. Ezt csak azért nem idéztem, mert ezt még nem nagyon volt tapasztalnom, legalábbis Franciaországban, és kerékpártúra alkalmával. De majd hasonló lesz talán az augusztus 3-án útnak induló Balaton körút 4 reggelén, amikor kitántorgok a sátorból. Ami az utolsó idézett érvet illeti, én nem tudom, mit mondjak. Nem vagyok filozófus, hogy ilyenekről beszéljek, de szerintem Richard bácsi kicsit eltúlozta a dolgokat. De ha ő így gondolja, ám legyen! Bár lassan kezdek hinni a dologban. Már csak párszáz kilométer kell hozzá.. :P A másik öt érvvel viszont teljes mértékben egyetértek, hiszen mióta kerékpározom, és néha futok is, még szinte megfázva sem voltam, gondolkodni is valahogy könnyebben ment, mint eddig, és tény, hogy egy keményebb kocogás vagy biciklizés után az ember jobban alszik. De azért még én is kiegészíteném néhány alapvető érvvel, amik a kerékpározáshoz tartoznak.

• A kerékpár nem pöfög, füstöl, és nem folyik belőle semmi (jobb esetben), tehát sokkal környezetbarátabb, mint más jármű
• Mivel nem kell hozzá benzin, a kerékpár fenntartása mindenkinek lehetséges
• Nem kell hozzá vezetői engedély, így bizonyos feltételek mellett bárki „vezetheti”
• Ha az ember kicsit pityókásabb, elindulhat vele haza, maximum, ha jönnek a zsaruk, leszáll és tolja tovább, akkor semmiképp nem büntethetik meg, csak a detoxikálóba vihetik be. :D
• Az ember tekerés közben jobban elgondolkozik a dolgokon, mint a buszon, vagy a kocsiban.
• Ami a buszt illeti, én 20-25 kilométerig gyorsabb vagyok nála. Ha beleszámolja az ember a negyed órával korábbi indulást, az utat a buszmegállóhoz, illetve a buszmegállóból, akkor hamarabb beérek, mondjuk Tapolcára biciklivel, mint busszal.
• Ha a kerékpáron normális csomagtartó van, akár 60 kilogramm csomagot elszállíthatunk egyik helyről a másikra, melyet gyalogosan elég nehézkes lenne, és valljuk be, busszal is.
• Míg a modern autók többsége sem eszik kevesebbet 3 liter üzemanyagnál 100 kilométeren, addig én 100 kilométeren egy szendviccsel és egy liter vízzel megvagyok.

Azt hiszem sikerült elmondani, minden olyan dolgot, hogy miért érdemes biciklivel járni. És tényleg ajánlanám mindenki az autó helyett. Én is mindig biciklivel járok, kivéve, amikor gyalog, vagy busszal, és semmilyen hátrányos megkülönbözetésben nem lett részem. Sőt, pozitívumként vettem észre, hogy a kerékpárosok egymás közt jó viszonyt ápolnak. Akárhányszor lakott területen kívül találkozom szembejövő vadidegen bringásokkal, mindig tudom, hogy előre inteni illik, vagy ők megteszik. A bólintás a legkevesebb, de már volt olyan, hogy hangos jókívánság átadás és köszönés történt. Ami a legendákat illeti az autósok és bringások viszonyairól, mindennek megvannak a napos-, és árnyoldalai is. Mindig lesznek olyanok, akik „enyém a világ!” címszó alatt BMW-vel a seggük alatt hajtanak, és nem törődnek velünk, földi halandókkal, de véleményem szerint, több az olyan autós, aki igenis odafigyel a bringásokra. Ezeket elősegíthetjük a különböző jóindulatú (tehát nem középujjas) kézjelzésekkel, amivel elősegíthetjük például bukkanónál az előzésünket (amikor előbb belátjuk, hogy nem jön szembe semmi, és intünk, hogy mehet).

Tehát csak ajánlani tudom mindenkinek, akár hobbinak, akár utazáshoz a kerékpárok széles palettáját, melyeket egy-egy bejegyzésbe fogok bemutatni. Külön bejegyzést szentelek a kerékpárok evolúciójának, és az alkatrészek különböző fajtáiról is külön-külön szeretnék írni. Legfőképpen a biciklizéssel, mint olyannal szeretnék foglalkozni, melyből ötleteket meríthettek a mindennapi élethez is. Legközelebbi bejegyzésem ebben a témában valószínűleg csak holnap várható, addig is élvezzétek a kánikulát, és ki ne merészkedjetek, mert 2 másodperc alatt eléget benneteket a nap, és különebn is: hőségriadó lesz (már majdnem kijárási tilalom). Sziasztok!